A 2010-es év elképesztő mennyiségű szabály változását hozta a társasági adó terén is. Ismertetjük az összes érdemi változást, fontosabb témakörönként.
A társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra emelkedik, egyidejűleg megszűnt a 4 százalékos különadó.

Offshore és ingatlan miatti adóztatás

• Az off-shore cégek magyar társasági adóalanyokká váltak, ha kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kapnak, belföldi személytől, vagy külföldi vállalkozótól. A számukra kifizetendő ilyen összegből 30 százalékos adót kell visszatartani.

• Társasági adóalannyá vált az ingatlant (75 százalékos mérlegfőösszegrész esetén) tulajdonoló magyar (nem tőzsdei) cég külföldi (nem magánszemély) tulajdonosa, ha részesedését eladta (kivonta) és a rá vonatkozó kettős adóztatást kizáró egyezmény ismeri az ingatlan helye szerinti adó részesedés-eladásra vonatkozó esetét. Az érintett tulajdonos legelőször 2011.08.31-ig nyilatkozik, hogy alanynak minősül-e, ha igen, akkor 2011.11.20-án vallja be a magyar társasági adót (ha az részesedést eladta, kivonta). Ha a nyilatkozat elmarad és az adót (19%) nem fizetik meg, azért egyetemlegesen a magyar cég felel.

• Megadóztatnák az ellenőrzött külföldi társaság (CFC) fel nem osztott nyereségét, ha azok nem bírnak valódi gazdasági jelenléttel az országukban. A szándék szerint nemcsak off-shore, de a veszteséges, vagy akár a nyereséges tagországbeli cégről is lehet szó, ha a 19%-os magyar társasági adó kétharmadával kisebb kulccsal fizet adót (12,67%). Az adót a fel nem osztott nyereségből arra a tagra jutó rész alapján kell fizetni, amelyik legalább 25 százalékos tulajdoni részesedésű és ezt a tagot nem tulajdonolja más 10 százalékos részesedésű magyar tulajdonos. A valód gazdasági jelenlét ellenőrizhetősége, a fel nem osztott osztalék megállapíthatósága, így a szabály betarthatósága, kétséges, így alkotmányossága sem biztosított.

Adóalap-korrekcióra bevezetett enyhítő szabályok

• A fejlesztési tartalék feloldására 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre (2009.01.01-től visszamenőlegesen)
• Enyhült (20%-nyi részre) az éven belüli behajthatatlan követelés elszámolhatósága. (2009.01.01-től)
• Hitelezési veszteség nem adóalap-növelő tétel, kivéve, ha az kapcsolt magánszemélytől eredt.
• A veszteségelhatárolása bármely rendeltetésszerű joggyakorlás esetén él, APEH engedély nélkül is.
• A bejelentett részesedés immár bármilyen minimum 30 százalékos mérték esetén is bejelenthető, és ha legalább 1 év eltelik a megszerzésétől, akkor az eladásakor az árfolyamnyereség csökkenti a társasági adó alapját.

• Új kedvezmény a műemlék felújításra fordított értéknövelő beruházás összege.

Szigorítások, megszűnő adókedvezmények, adóalap-növelő tételek

• A reprezentáció és az üzleti ajándék – társasági adó alanyoknál, alsó korlát nélkül – adóalap-növelő tétel lett.
• Megszűnt fontosabb adóalap-kedvezmények: környezetvédelmi céltartalék, kapcsolt vállalkozások közti kamatfizetés, adott-kapott támogatás, képzőművészeti alkotás (2009.12.31-ig történő beszerzés 2014 végéig egyenlő részletekben írható le), szabadalom, mintaoltalom, KKV-ba történő befektetés árfolyamnyeresége (2014.12.31-ig történő eladásnál még érvényesíthető marad), helyi iparűzési adó, és végül: külső féltől kapott K+F kedvezménye.

• Közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság alaptevékenységéhez kapott támogatás (kivéve az adományt) növeli az adóalapot, ha az APEH-nál, vagy az önkormányzati adóhatóságnál adótartozása van.

• Az adóalapot alapesetben már nem csökkenti a véglegesen kapott eszköz és nem növeli a véglegesen adott eszköz!!! Eszközhöz kötődő elhatárolt összegek feloldásakor a 2012-es adóévig lehet azt adóalap-csökkentő tételként elszámolni.

• A véglegesen átadott pénzeszközzel meg kell növelni az adóalapot, ha az azt kapó külföldi államával nincs kettős adóztatás kizáró egyezmény, ha a juttatást kapó ellenőrzött külföldi társaság, ha a juttatást kapónak nem nyilatkozott, hogy azzal nyeresége nem keletkezik. A szabályt a non-profit szervezetek alaptevékenységére nem kell alkalmazni.

 • A közhasznú szervezetek kedvezménye – a véglegesen átadott eszközök új szabályai miatt - kiemelkedően közhasznú esetében 50 százalékra, tartósnál 20 százalék korrekcióra módosultak.

Kapcsolt vállalkozás és transzerár-nyilvántartás

• Kapcsolt vállalkozásnak minősül a jövőben a közeli hozzátartozók vállalkozása, akkor is, ha nincs átkötő családtag; ez azonban csak akkor jön létre (és kell azt bejelenteni), ha a két érintett között módosítják a szerződést, vagy újat kötnek.

• A jövőben a vállalkozások között közös transzferár-nyilvántartás hozható létre, amely lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozás formájában működő cégek, cégcsoportok egymás által oda-vissza történő ellenőrzését, valamint könnyebbé válik az adott országokban működő adóhatóságok számára a transzferár-dokumentációval járó aktusok nyilvántartása és kontrollja.

 • A transzferár-nyilvántartást idegen nyelven is el lehet készíteni és csak akkor kell lefordíttatni, ha erre az APEH kötelez.