A vásárlás során adott, illetve kapott nyugták, számlák elég sokat szerepelnek a médiában, ugyanis sok olyan hír röppent fel, hogy az APEH a vevőtől is kérhetné a számlát a bolti vásárlások után, és ha az nincs meg, büntethet...

A pénzügyi tárca egy korábbi elképzelése szerint a jövőben a vásárlókat is meg lehetne büntetni, ha elveszítik vagy el sem kérik az üzletben kapott nyugtát. Ez azt jelenti, ha kilépünk az üzletből, kötelesek vagyunk megőrizni egy bizonyos ideig és távolságig a kasszánál kapott nyugtát, ennek híján ugyanis 20%-os büntetést fizethetünk, azaz pontosan annyit, amennyi forgalmi adó terheli a termék vételárát.

 Lebukás esetén abból indul ki a hatóság, hogy a kereskedő eltitkolt áfáját fizettetik meg a vásárlókkal. A kormány elképzelései között szerepelt az az irreális elképzelés is, hogy a nyugtákra, blokkokra rá kellene írni, személy szerint ki a vevő. Ezzel többek között az a probléma, hogy a pénztárosnak nincs is joga a vásárló iratait ellenőrizni, így ehhez is törvénymódosításra lenne szükség, ami további kérdéseket vet fel a személyes adatok védelmével kapcsolatban.

Ezt viszont tovább finomították, az új elképzelés szerint a magánszemélyeket arra ösztönöznék, hogy számlát kérjenek bizonyos háztartási szolgáltatásokról, aminek egy részével csökkenthetnék személyi jövedelemadójukat, azonban a kedvezmények köre, és annak felső határa nem mindenki számára teszi azt elérhetővé.

A kormányzat szándéka a módosítással az lenne, hogy a szolgáltatást igénybevevők érdekeltek legyenek az egyébként hanyag bizonylatolásban, hiszen a számlától való eltekintéssel általában a 20 százalékos áfát spórolják meg, jövőre azonban 30 százalékot számolhatnának el szja kötelezettségükkel szemben.

Ez önmagában motiválónak tűnhet, azonban 2009-től ez a kedvezmény beleszámítana a maximum 100 ezer forintos, ráadásul csak 3,4 millió forint éves jövedelemig igénybe vehető adókedvezményi keretbe, ami éves szinten 333 ezer forintnyi szolgáltatás elszámolását tenné lehetővé, ha semmilyen más kedvezményt nem vesz igénybe az adózó. A magasabb jövedelműek tehát eleve kiesnek a körből, márpedig a kedvezményre jogosító szolgáltatásokat leginkább ők veszik igénybe, például a lakásfelújítást, háztartásvezetést, gyermekfelügyeletet, stb.

Jelenleg a következők vonatkoznak a bizonylatokra...

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a bizonylatokat úgy kell kiállítani, hogy az az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, továbbá ezek megfizetésének illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. Az adózás rendjéről szóló törvény azonban csak a keretet adja, azt tartalommal más jogszabály töltik meg. Az szja-törvény rendelkezik például a bizonylatok megőrzésének kötelezettségéről.

A törvény szerint a termék vagy szolgáltatás értékesítését végző köteles jogszabály szerinti bizonylatot (számla, egyszerűsített számla, nyugta) kiállítani, még a pénztárgép típusa sem mindegy, csak olyan nyugtát lehet kiadni, amelyet a jogszabály által jóváhagyott pénztárgép ad ki.

Fő szabály szerint a bizonylatokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Ezzel bizonyítható ugyanis a könyvelés hitelessége, például az elszámolt költségek.

Az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során kérheti ezeket, az adózónak pedig kötelessége 3 munkanapon belül a rendelkezésére bocsátani a szükséges papírokat. Ez biztosítja az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését. Nem kötelezhető viszont az adózó olyan nyilvántartás, összesítés készítésére, amit jogszabály nem ír elő.

Ha a kötelezettségeinek nem tesz eleget az adózó, többek között nem bocsátja rendelkezésre a kért iratokat, illetve nem segíti elő az adóhatósági ellenőrzést, akkor mulasztási bírsággal sújtható.

Ezzel szemben ha az iratok hiányosak vagy rendezetlenek, illetve a nyilvántartások pontatlanok, így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, akkor az adóhatóság egy határidő kitűzésével engedélyezi, hogy az adózó azokat a jogszabálynak megfelelően rendezze, pótolja, javítsa.

A bizonylatolásra vonatkozó szabályok megszegése komoly anyagi szankciót vonhat maga után. Magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózók pedig 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatóak. Bár a bírság konkrét összege mérlegeléssel határozható meg, az adóhatóság munkatársainak figyelemmel kell lenniük a súlyosbító és enyhítő körülményekre.

Már nem kötelező a papír-alap

Sokaknak a nagymennyiségű papír miatt nehézségeket okozhat az eredeti dokumentumok tárolása. Emiatt ma már arra is van lehetőség, hogy digitalizálják azokat, és elektronikus dokumentumként tárolják őket. Az elektronikus tárolásra olyan módon van csak lehetőség, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, ezen felül kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Ezek mellé a szabályok mellé akarta bevezetni először a vevők büntetését, majd a személyi jövedelemadóból való levonhatóságot a kormány. Eredetileg az lenne a cél, hogy a vevőt is érdekeltté tegyék a bizonylat elkérésében, mivel így az eladóknak nem lenne lehetősége a számla, nyugta elsunnyogására az adófizetéssel együtt. Az első javaslat azonban nagyon nagy ellenszenvet váltott ki, így maradtak egy konzervatívabb megoldásnál, a személyi jövedelemadóból való levonhatóság mellett. Meglátjuk majd mekkora sikerrel...