A Számviteli törvény és a Cégnyilvánosságról szóló törvény rendelkezései szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles a Számviteli törvény szerint készített beszámolóját letétbe helyezni és közzétenni. Éves, egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül, míg éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül

A Céginformációs Szolgálat a beszámoló megérkezését követően haladéktalanul két irányba jelzi a beszámoló megérkezését: egyrészt visszaigazolja a vállalkozásnak, másrészt pedig továbbítja a kapcsolódó űrlapot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) részére. Az APEH így azonnal értesül arról, ha valamely vállalkozás nem tesz eleget a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségének.

A beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén az előírt határidőt követő 30 napon belül - 15 napos határidő tűzésével - az APEH felszólítja a vállalkozást, hogy tegyen eleget a törvényi előírásoknak. 2009-ben csak azon eltérő üzleti éves cégeket szólította fel az APEH a kötelezettség teljesítésére, amelyek esetében a mérlegforduló nap 2009. április 30-át követő napra esett. A cégek üzleti évének fordulónapja többségében december 31-re esik, ezért a vállalatok nagy része először 2010-ben találkozik majd ilyen felszólítással, és a meglehetősen szigorú szankciók lehetőségével.

Így szankcionálhat az APEH

Ha a mulasztó vállalkozás a felszólításban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget közzétételi kötelezettségének, az APEH mérlegelés nélkül, 60 napos határozott időtartamra megfellebbezhetetlenül felfüggeszti a vállalkozás adószámát (közösségi adószámát), és határozatáról hirdetményt tesz közzé honlapján. Döntéséről - gazdasági társaságok esetén - az adóhatóság haladéktalanul értesíti az illetékes cégbíróságot, aki bejegyzi a cégjegyzékadatok közé az adószám felfüggesztésének tényét, illetve a kapcsolódó határozat jogerőre emelkedésének időpontját is. A felfüggesztés ideje alatt a cég számos adójogosultságtól elesik (pl. adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési, költségvetési támogatás-igénylési jog), míg adókötelezettségeit ez idő alatt is ugyanúgy köteles teljesíteni. Amint a vállalkozás orvosolja mulasztását, az APEH megszünteti az eljárást.

A 60 napos határidő lejártát követően, amennyiben a vállalkozás továbbra sem pótolta mulasztását, az APEH automatikusan kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását, illetve a társaság cégjegyzékből való törlését a cégbíróságnál. A cégbíróság 15 munkanap alatt intézkedik a cég törléséről. Ha ez idő alatt a vállalkozó teljesíti közzétételi kötelezettségét, és az APEH még időben értesíti erről a cégbíróságot, a vállalkozás megmenekülhet attól, hogy véglegesen töröljék a cégnyilvántartásból, és megszűnjön. Ellenkező esetben azonban a fenti eljárás végén, a mulasztástól számított kb. 4-6 hónapon belül a cég törléséhez vezethet a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása.

A vezető további felelőssége

A fentieken túl a Csődtörvény is fogalmaz meg szankciót a felszámolás alá került társaságok vezető tisztségviselővel szemben a beszámolási kötelezettség elmulasztása esetére. A Csődtörvény szerint ugyanis azon társaságok esetében, ahol a felszámolás kezdő időpontja előtt a vezető tisztségviselők nem tettek eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Közvetkezésképpen a közzétételi kötelezettséget elmulasztó vezető tisztségviselőnek kell bizonyítania, hogy a felszámolással fenyegető helyzet bekövetkezését követően a hitelezők érdekeinek megfelelően látta el ügyvezetési feladatait. Amennyiben ezt nem sikerül bizonyítania, végső esetben a hitelezők ki nem elégített követeléseinek a megtérítésére is kötelezhető.

Olyan vezető tisztségviselő pedig, aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét, nem lehet más társaság vezető tisztségviselője sem, a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított 5 évig. Így tehát a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása nemcsak a cég gazdasági tevékenységét akadályozhatja, hanem akár a vezető tisztségviselő személyes felelősségének és helytállási kötelezettségének megállapításához, illetve hosszú távon hasonló tisztégtől való eltiltásához is vezethet.