Vagyonadó az IMF-hitel feltétele
Módosítás dátuma: 2009. december 15. kedd, 10:18 Írta: Administrator 2009. június 10. szerda, 15:12
forrás: index.hu
Ha nem lenne vagyonadó, megszegnénk az IMF-fel és az EU-val kötött húszmilliárd eurós mentőcsomag-szerződést. A szerződés májusi módosításában benne van a vagyonadó bevezetése. A szerződés az élőmunka-terhelés csökkentésének előírt mértékével is kijelöli az adócsomag a kereteit, tudta meg az Index. Így a parlamentnek a főbb irányokban nincs érdemi mozgástere, legfeljebb kisebb átrendezést hajthat végre.
A parlament előtt hever a heves belpolitikai vitákat kiváltó vagyonadó törvény zárószavazása a meghosszabbított tavaszi ülésszak utolsó napján, június 29-én lesz. Előtte nem sokkal az IMF vezetése hagyhatja jóvá azt a szerződéskiegészítést, amelyet a Nemzetközi Valutaalap és az EU delegációjával Magyarország megtárgyalt. Információink szerint a tavaly ősszel megkötött, az ország számára húszmilliárd eurós hitelt biztosító szerződés májusban tárgyalt – már második – módosítása közvetlenül is rendelkezik a vagyonadó bevezetéséről. Ráadásul a vagyonadó ad fedezetet az élőmunkaterheknek a szerződésben rögzített mértékű csökkentéséhez.
Ezért nem lehetne módosítani
Ugyan az IMF-fel és az EU-val kötött szerződést már kétszer módosítottuk a két szervezet egyetértésével, de a korrekciókra a korábban gondoltnál mélyebb recesszió miatt került sor, és cserébe Magyarország kiadáscsökkentést vállalt. Ha a vagyonadó itthon elbukna, és csak ezért kellene ismét kezdeményezni a szerződés felülírását, aligha lenne esély rá, hogy a két intézmény belemenjen a módosításba.
Az IMF és az EU szakértői, valamint a kormány közötti tárgyalásokon elfogadott, de a két intézmény hivatalos jóváhagyására váró szerződés szerint a vagyonadónak értékarányosnak kell lennie, és központilag kell beszedni (ez nem jelenti azt, hogy az adó automatikusan a központi kormányzatnál marad – az döntéstől függően lehet a helyi önkormányzatoké is.)
A szerződés azonban más irányból is a vagyonadó bevezetését vonja maga után. Értesülésünk szerint a szerződés rendelkezik arról is, hogy az átlagbér környékén tíz százalékponttal kell csökkennie az adóéknek és az úgynevezett marginális adókulcsnak. Az adóék azt mutatja, hogy mekkora részt tesz ki a munkabér után fizetendő összes adó és járulék a munkáltatót terhelő, a bérrel kapcsolatos összköltséghez képest. Ma az adóék 54 százalék, jövőre 45 százalékra csökkenne. A marginális adókulcs azt mutatja, hogy adott bruttó bérszinten mekkora elvonás sújtaná a munkavállalót, ha bruttó bére egy forinttal emelkedne (ez ma fizetéstől függően 52 és 64 fillér között van).
A szerződés meghatározza továbbá az szja-rendszer változtatásának főbb paramétereit is, így megemlíti a szuperbruttósítást az szja-alapjának kiszámításánál, és az adójóváírásról is említést tesz. Többek között a húszszázalékos normálkulcsot felváltó 25 százalékos, és egy kedvezményes, 18 százalékos áfakulcsról is szól a szerződés.
