2009/2. Adó tv. változások
Módosítás dátuma: 2009. december 15. kedd, 12:31 Írta: Administrator 2009. július 03. péntek, 12:33
1. Áfa emelés
Az általános forgalmi adó kulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedik július 1-jétől, leszámítva a kenyér- és tejféleségeket, amelyek után csökkentett, 18 százalékos kulccsal kell adózni, illetve a héten elfogadottak szerint már a kereskedelmi szálláshelyek is ide tartoznak. Az emelés érzékenyen érinti majd az ingatlanvásárlókat is, még ha el is fogadja a Parlament a módosítást arra vonatkozóan, hogy nem fogják visszamenőlegesen terhelni a július 1-jétől megemelkedő áfával az új lakások vásárlóit. A javaslat kiküszöbölné, hogy bár a július 1. előtt befizetett előlegre vagy foglalóra valóban a 20 százalékos áfa érvényes, az általában a vételár tetemesebb részét - akár 80-90 százalékát is - jelentő törlesztőrészletekre a határidő után már 25 százalékos áfával kelljen számolni. A könnyítés hiányában a szerződés megkötése helyett a pénzügyi teljesítés dátuma lenne a mérvadó az új áfakulcs alkalmazásánál. Az áfaemelés miatt sokáig aggódtak a szállásadók is, mígnem néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy a kedvezményes 18 százalékos áfakulcs alá fognak tartozni - amely döntést a Parlament a jövő évi adócsomag mellé illesztheti be. Ezt a hírt örömmel nyugtázták, egyidejűleg hangot adva további kétségeiknek is: a wellnessre sajnos nem vonatkozik a mínusz 7 százalék, így ezeket a szolgáltatásokat érzékenyen érintheti a július 1-gyel életbe lépő változás.
Az áfa változások az alábbiakban foglalhatóak össze:
• az áfa általános (legfelső) kulcsa 2009. július 01-jétől 20-ról 25 százalékra változik,
• az új kulcsot általánosan akkor kell alkalmazni, ha a számlán szereplő teljesítési időpont 2009. július 1., vagy azt követő időpont,
• új, kedvezményes adókulcsot (18%) vezettek be a tej és a kenyér esetében (ideértve bizonyos tejtermékeket és pékárukat), illetve a kereskedelmi szálláshelyekre
Az áfa változások technikai lépéseket is igényelnek, hiszen a pénztárgépeket át kell állítani az új kulcsra, de csak 2009. augusztus 31.-ig, addig használható kézi nyugtatömb. Foglalkozni kell a könyvelőszoftverek, bevalláskészítő programok és számlázó rendszerek átállításával úgy, hogy ezek tudják kezelni az előlegeket, vagyis egy számlán belül tudjanak többfajta adókulcsot használni.
A gyakorlatban:
Az időszakos elszámolású ügyletek esetében, azon elszámolási időszaknál, amely 2009. július 1-jét megelőzően lezárul, még a 20 százalékos mértéket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a fizetés esedékessége később van.
Elsődleges jogügyletek esetében a 2009. július 1-jét megelőzően fizetett előlegek 20 százalékos áfa kulccsal adóznak, a 25 százalékos adó csak az előleggel csökkentett vételárrészt terheli.
Ha az ellenértéket elszámolási időszakonként fizetik meg, akkor a 2009. július 1-je előtt lezáruló elszámolásokra - például távközlési szolgáltatásnál - kizárólag a 20 százalékos adómértéket lehet alkalmazni, akkor is, ha fizetni csak június 30. után kell.
A június 30-a utánra áthúzódó elszámolásoknál - például bérleti díj esetén - szintén 20 százalék az áfa, ha a fizetési esedékesség július 1.-je előttire esik.
A június 30-a utánra áthúzódó elszámolások - például az elektromos áram díjának - áfája megosztottan 20 és 25 százalék, ha kifizetésük június 30-át követően esedékes, mégpedig olyan arányban, amilyen arányban az áthúzódó időszak naptári napjai július 1.-je előttire és utánra esnek.
SZJA, EVA
A munkáltatói járulék (a társadalombiztosítási és munkaadói járulék közösen) a korábbi terveknek megfelelően a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal, 32-ről 27 százalékra csökken. A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára - a 18 és 36 százalékos adókulcs megmaradása mellett - január 1-jéig visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevételi határa július 1-jétől 25 millióról 26 millió forintra nő. Az egyszerűsítés jegyében egységes társasági jövedelemadózást vezetnek be, korlátozzák az
adókedvezményeket, adómentességeket, megszűnik a társaságok különadója: csak néhány azok közül a változások közül, amelyekkel július 1-től kalkulálhatunk.
Részletesen:
A társadalombiztosítási járulék mértéke:
2009. július 1-től a foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók a biztosított járulékalapjának a minimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedő része után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a korábbi 29 százalék helyett. A társadalombiztosítási járulékon belül
- az 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2 százalékra csökken (ebből 0,5 százalék a pénzbeli, 1,5 százalék a természetbeli járulék);
- a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke változatlanul 24 százalék. A 29 százalékos társadalombiztosítási járulékalapnak csak a minimálbér kétszeresét meghaladó hányadát terheli a (korábban az egész jövedelemre ennyi járulékot kellet fizetni.
Munkaadói járulék:
2009. július 1-jétől a munkaadó a munkavállalójának kifizetett jövedelemnek a minimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedő része után 1 százalék járulékot köteles megfizetni, a jövedelem e fölötti részére változatlanul 3 százalékot (korábban a teljes jövedelemre 3 százalékot kellett fizetnie).
Vállalkozói járulék:
2009. július 1-jétıl, az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járuléka alapjának a minimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedő rész után 2,5 százalék vállalkozói járulékot köteles megfizetni, a járulékalap ezt meghaladó része után változatlanul 4 százalékot (korábban a teljes járulékalapra 4 százalékot kellett fizetniük).
Az adóváltozások sora persze nem áll meg, hiszen januártól további módosításokkal számolhatunk. Hétfőn a 2010-es adótörvényeket is érintő módosító indítványokról szavazott a Parlament; a kormány több mint ötven indítványt fogadott be.
Szja határ szélesítés részletesen
Visszamenőlegesen tolják fel a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos sávhatárát. Ma évi 1,7 millió forintig a jövedelemből 18 százalékos szja-t kell fizetni (amit, ha bérről van szó, az adójóváírás jelentősen enyhít), az 1,7 millió forint feletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos szja-t kell leróni. (És még évi durván 7,5 millió forint felett bejön a különadó, amely lényegét tekintve 40 százalékos szja-kulcsnak felel meg.) Az adócsomag azonban úgy rendelkezik, hogy az alsó sávhatár 2009. január 1-jétől évi 1,9 millió forintig érvényes.
A sávhatár emeléssel azok az alkalmazottak járnak jól, akiknek az éves bruttó keresetük legalább 1,7 millió forint, a sávhatár tolás jelentette előnyt pedig azok tudják teljesen kihasználni, akik minimum évi 1,9 millió bruttó bérrel rendelkeznek. Az egyszerűség kedvéért egy 12 havi keresettel rendelkezőnek a zsebében akkor hagy többet a sávhatár emelés, ha az illető legalább havi bruttó 141 667 forintot keres, a sávhatár növelés pozitív hatását teljesen pedig a havi bruttó 158 333 forintnál többet kereső tudja kiaknázni. Az új rendszerben a legfeljebb havi 141 666 forint bruttóval rendelkező ugyanannyit visz haza, mint a pillanatnyilag fennálló mai szabályok alapján, akinek a bére 158 333 forintnál több, annak havi 3 ezer forinttal emelkedik a nettó fizetése, a két összeg közötti bruttó között keresők pedig 0 és 3 ezer forint közötti összeggel járnak jobban a mai állapotokhoz viszonyítva.




























