Jövedelem, bevétel, költség a személyi jövedelem adónál
Módosítás dátuma: 2009. december 14. hétfő, 15:29 Írta: Administrator 2009. december 02. szerda, 14:51
Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy annak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben ( 1995. évi CXVII. tv. , a továbbiakban: Szja-törvény) elismert költségekkel csökkentett része, vagy meghatározott hányada.
Átvett eszközök, berendezések adóvonzata
2004. január 1-jétől alkalmazandó szabály, hogy nem számít bevételnek az olyan dolog (eszköz, berendezés stb.) használata, szolgáltatás igénybevétele, amelyet a magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátása feltételeként biztosítanak, ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítását is. Ha a feladat(ok) ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett valamely dolog, szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és/vagy egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, a magánszemély adóköteles bevételt csak abban az esetben szerez, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.
Az Szja-törvény a jövedelemtől megkülönbözteti a bevétel fogalmát. Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen:
- a pénz,
- a kereskedelmi utalvány,
- a dolog,
- az értékpapír,
- az igénybe vett szolgáltatás és
- a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint
- a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá
- a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás.
Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.
A jövedelem kiszámításánál különösen a következő bevételeket nem kell figyelembe venni (csak a gyakrabban előforduló tételeket említjük):
- az Szja-törvény 1. számú melléklete vagy más törvény előírása alapján adómentes bevételeket, ilyen bevétel például
: -
- a családi pótlék
; - a szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli ellátások, a helyi önkormányzat által nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a fogyatékossági támogatás
; - a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, valamint a lakáscélra nyújtott hitel törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része
; - a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése
; - a diákhitel kamattámogatása
; - a jogszabályi kötelezettség alapján kapott tartásdíj; valamint a kártalanítás, a kárpótlás és a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést
; - a munkáltató által a munkavállaló részére vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 (2007-ben 10 000) forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 6 000 (2007-ben 5 000) forintot meg nem haladó része
; - a munkáltató által nyújtott iskolakezdési támogatásnak az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30%-a, ami 2009-ben 21 450 forint (2008-ben 20 700 forint volt)/gyerek/év értékhatárig
;
- a családi pótlék
- azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része - hacsak az Szja-törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik - a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ilyen esetben a vagyoni érték átruházásakor annak megszerzésére fordított értékként - az Szja-törvény külön rendelkezése hiányában is - a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni
; - azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (például a kölcsönt, hitelt), továbbá a magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban - hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik - a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni
; - a magánszemély tagdíja, hozzájárulása, felajánlása ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, ha a beszedő szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására
; - a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy ezt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély - 2008. január 1-étől jogszerűen tett - önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget, valamint a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági-számláján jóváírt összeget
; - a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét), amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti. Ilyen lehet a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeg. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket az Szja-törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek
; - a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást
; - azt a vagyoni értéket, amely után a személyi jövedelemadó fizetésére a kifizető kötelezett
; - a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból társasház részére az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre, illetőleg magánszemély részére lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott felújítására, korszerűsítésére juttatott támogatást
; - nem kell figyelembe venni továbbá a képzés kifizető által átvállalt költségét, ha a képzés - akkor sem, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését,
- a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését,
- a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítését (ide nem értve az iskolai rendszerű képzést)
- szolgálja azzal, hogy a pa)-pb) pontban említett esetben az iskolai rendszerű képzés adóévben átvállalt költségének a minimálbér két és félszeresét meghaladó részére e rendelkezés nem alkalmazható; bármely esetben feltéve, hogy az említett átvállalt költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiadásának tényét nem tüntette fel; továbbá egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;
; - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét (ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is) továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét (ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is)
;
a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket
;
- az Szja-törvényben meghatározott reprezentációt és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség
; - a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azt a részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért (illetve elérhető) árengedmény összegét.
Nem számolható el költségként - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - az a kiadás, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzését szolgálja.
Úgyszintén nem számít költségnek az a kiadás sem, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel.
A kiadásokra vonatkozó egyéb szabályok
Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást az Szja-törvény rendelkezése alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség (értékcsökkenési leírás) sem. Ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, az utalt előírást kizárólag a kiadásnak a támogatásból fedezett része tekintetében kell alkalmazni.
Általános szabály, miszerint bármely kiadás csak egyszeresen, egy alkalommal és - a bizonyos, az Szja-törvényben meghatározott kivételekkel - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe költségként.






























