Tisztelt Ügyfelünk !

 

Először is sikerekben gazdag boldog újesztendőt kívánunk!

 

Ezúton szeretnénk tájékoztatást nyújtani a 2009. január 1-től és 2009. február 1-től hatályos adó- és járuléktörvényekről, módosításokról. Tájékoztatónk 11 pontból áll, amelyek megszűrve, kiemelve a lényeget, tartalmazzák a fontosabb változásokat.

 

1.      Házi pénztár limit

Bár az adótörvények változásai csak február 1-én lépnek hatályba, a számviteli törvény új, a házipénztár maximális havi átlagos záró-állományára vonatkozó előírását 2009.január 1-től kell alkalmazni.

A pénzkezelési szabályzatban az eddigi szabályozásnak megfelelően a napi készpénz záró állomány maximális mértékét kell szabályozni.

Január 1-től viszont figyelemmel kell lenni arra az előírásra is hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.

Tehát akinek az éves összes bevétele 41,67 millió Ft alatt van arra az 500 eFt-os korlát vonatkozik.

Ahol magas a házipénztár-állomány ott ideig-óráig még lehet az elszámolási előlegekkel, kölcsönnyújtásokkal szépíteni a helyzetet, de ezek egyike sem tartós és gazdaságos megoldás. (Havi elszámolások, kamatfizetések, esetleg kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adófizetés, stb.)

Nem marad más mint a házipénztárban lévő pénzt be kell fizetni a bankszámlára, vagy el kell költeni. (Jövedelemkivét, osztalék, osztalékelőleg, fejlesztések, egyéb kiadások…) Vagy bízni abban, hogy alkotmányellenesnek minősítik.

Hírek szerint a revizorok idén különös figyelmet fordítanak majd a házipénztárak ellenőrzésére, és ahol a limitet meghaladó összeget találnak benne, akár a kassza "elköltését" is elrendelhetik, vagyis a házipénztár terhére jövedelem kivétet, osztalék kifizetést, vagy egyéb, vállalkozást terhelő költség megtérítését rendelhetik el.

2.      Kp limit

Mulasztási bírságot vethet ki az APEH bizonyos összegű készpénzforgalom után: Ha a bankszámlanyitásra kötelezett adózó 250.000 Ft-ot meghaladóan készpénzben fizeti ki az ügylet ellenértékét, az adóhatóság 20%-os mulasztási bírságot vethet ki az adózóra limitet meghaladó összeg után. (cég-cég között)

Art: Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítőjére az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20%-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.

 

 

3.      Cégautóadó

Kinek kell fizetni?

Cégautó adót kell fizetni az olyan személygépjármű után, amely vállalkozás tulajdonában áll és vele kapcsolatban költséget számoltak el. A korábbi évek gyakorlatával szemben 2009-ben minden cégautó után fizetni kell adót függetlenül attól, hogy annak használata a cég tevékenységének érdekében történik vagy sem. Ennek következményeképpen a gépjármű használható magáncélra is. Az adó fizetésére a bejegyzés szerinti tulajdonos a kötelezett. Pénzügyi lízing esetén a hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adót a lízingbe vevőnek kell megfizetni.

Mennyit kell fizetni?

a) 1600 cm³ hengerűrtartalmat vagy 1200 cm³ kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén havonta 7000 Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó személygépkocsi esetén havonta 15 000 Ft.

Az adó összegéből levonható a fizetett gépjárműadó, ha azt az adózó időben megfizette!  

Mikor kell fizetni?

A cégautó adót negyedévente a negyedévet követő hónap 20-ig kell megfizetni.

 

1. Magánszemélyek személyi jövedelem adója

Jövőre jön az egyszerűsített bevallás a magánszemélyek számára: ha kéri az illető, az adhatóság elkészíti az ő szja-bevallását. Az szja-kedvezményeket egységesítik: adott jogcímen fizetett díj 30 százaléka, de legfeljebb összesen évente 100 ezer forint írható le a személyi jövedelemadóból. Újdonság, hogy bizonyos lakás felújítási szolgáltatások számlájának értékéből 30 százalék csökkenti az adott személy szja-ját, ám ez is a 100 ezer forintos korlátozás alá tartozik.

Az átalányadózás választásának értékhatára jelentősen kitolódik, általános esetben 8-ról 15 millió forintra, kereskedők esetében 40-ről 100 millió forintra nő. Az őstermelők pedig az eddigi 7 helyett 8 millió forintig választhatják az átalányadózást.

Az adójóváírás, adókulcsok és adósávok nem változnak!

 

5.      Bírságolhatnak ezerrel

Nagyobb számban fordulnak elő további feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések. Az átalányadózóknak és az evásoknak meg kell tartaniuk a jövőben a számlát.

A törvény kötelezővé teszi a számla kiállítását a 900 000 forint adóval növelt ellenértéket meghaladó termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról, még abban az esetben is, ha a magánszemély vevő az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel megtéríti és a számla kibocsátását nem kéri.

Ha a vállalkozás nem ad számlát, nyugtát a jövőben, akkor nemcsak a cég és az eladó alkalmazott büntethető, hanem félmillió forint bírságot lehet kiszabni az eladó felettesére is. Ugyanez igaz be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén is a bejelentést intéző személyre is. Igazolatlan eredetű áru forgalmazásakor az áru értékének akár 40 százalékát is büntetésként ki lehet róni. Ha a cég eltitkolja bevételeit, meghamisítja mérlegét azért, hogy adókötelezettségét így csökkentse, akkor az adóbírság maximuma 50 helyett 75 százalékra emelkedik esetében.

 

1. Illetéktörvény változásai

 

20 millió forint értékig az öröklési illetéket eltörlik közeli hozzátartozók esetén, vagyis amikor az elhalálozottnak a szülője, házastársa vagy gyermeke örököl egy lakást vagy más vagyontárgyat, akkor 20 millió forint összértékig nem kell öröklési illetéket fizeti. (A még el nem bírált esetekre is vonatkozik ez a könnyítés.) Bónuszként akkor sem kell öröklési illetéket fizetni, ha állampapírt hagy hátra az elhunyt.

Az ingatlan a forgalmi érték 50 százalékánál alacsonyabb vételár mellett történő "visszterhes megszerzése esetén" a forgalmi érték 50 százaléka, és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell ezentúl megfizetni.

Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményt a vállalkozó a nettó árbevétel megoszlásáról, illetve a két éven belül történő továbbértékesítésről szóló nyilatkozata alapján veheti igénybe, és az adóhatóság a vállalkozó bejelentése alapján, illetve adóellenőrzés keretében ellenőrzi a feltételek teljesülését.

 

1. Társasági adó és szolidaritási adó

A  törvény egy lényeges változást tartalmaz a korábban hatályban levő társasági adó és szolidaritási adó szabályokhoz képest. A változás az ellenőrzött külföldi társaságoknak minősülő leányvállalatoktól - kivéve az Andorra, Monaco és Liechtenstein országokban székhellyel rendelkező vállalkozásokat - kapott osztalék címén adóamnesztiát nyújt a 2009-ben elszámolt bevételekhez kapcsolódóan. A 2009-es társasági és szolidaritási adóalapból az ellenőrzött külföldi leányvállalattól kapott osztalékbevétel háromnegyede levonható, amennyiben a vállalkozás e bevétel felét legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírokba fekteti, és az ilyen jellegű és összegű befektetéseit, az eredeti befektetés időpontjától számítva, legalább két évig tartja.

Az állampapírok között ez idő alatt váltani is lehet, de az ellenérték legfeljebb 15 napig tartható bankszámlán, vagy értékpapírszámlán. További feltétel, hogy az ellenőrzött, külföldi társulásnak minősülő leányvállalat az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30-ig pénzügyileg is realizálja.

A társasági adóban az említett, ellenőrzött külföldi leányvállalatok jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása, jogutód nélküli megszűnése kapcsán 2009-ben elszámolt bevétel háromnegyede szintén mentesíthető az adózás alól. Természetesen csak amennyiben ez a bevétel megfelel az osztalék kapcsán leírt feltételeknek. Az adóamnesztia értelmében a jövedelem alapjául szolgáló ügyletekkel kapcsolatosan utólagos adó megállapítás nem tehető, és büntetőjogi felelősség sem állapítható meg, ha a vállalkozás a fenti kedvezményeket úgy veszi igénybe, hogy minden előírt feltételnek megfelel.

 

8.      Osztalékadó

 

A 35 százalékos osztalékadó megszűnik, a módosítás az osztalék adóztatására - feltéve, hogy az osztalékra nem az egyéb jövedelemre irányadó szabályok alkalmazandók – 10* vagy 25 százalékos adómértéket ír elő. (* az előző pontban írt feltételek teljesülésekor)

 

 

1. Minimálbér

Idén 69 ezerről 71 500 forintra nő a minimálbér, és 87 ezerre emelkedik a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül, ami további 500 Ft-tal emelkedik 2009.07.01-től, azaz 87.500.- Ft. lesz.

A minimálbér esetén a tavalyi 56 190 forintos nettó jövedelemmel szemben 1620 forinttal magasabb, 57 814 forintos nettó jövedelmet jelent. A munkáltatók járulékterhei is ennek megfelelően kismértékben emelkedni fognak a minimálbér fizetése esetén. Rosszabbul járnak azok, akiknek éves jövedelmük eddig 1 millió 700 ezer forint volt. Ők 18 százalékos szja-kulccsal adóztak. Ha 2009-ben növekszik a jövedelmük, akkor a növekmény magasabb adózási sávhatárba esik, és 36 százalékos kulccsal adózik.

A sávhatárok immár 3 éve nem változnak, így ha valaki béremelést kap és azzal átlépi az évi 1 millió 700 ezer forintos sávhatárt, akkor - mint a fenti példa is mutatja - automatikusan magasabb kulccsal adózik

 

 

1. AM kiskönyvvel való foglalkoztatás

 

A tervezett elektronikus adatszolgáltatás az AM kiskönyvekre vonatkozóan egyenlőre várat magára. Legkorábbi bevezetési időpont várhatóan ez év 2. fele. Addig a régi közteherjegyes  „ ragasztós” módszer él.

 

 

 

1. Természetbeni juttatások

 

2009.01.01-től megszűnik a 400 ezer forintos korlát! De az egyes juttatások korlátja marad (pl. üdülési csekknél és kultúra-utalványnál a minimálbér, étkezési utalványnál a 6-12 ezer forintos korlát, értelemszerűen a helyi bérletnél, és internet előfizetésnél annak a számlán szereplő ára.) További előny, hogy a minimálbérhez kötött juttatások jó része adómentesen adható a munkavállaló közeli hozzátartozóinak is

    

 {/dybanners}13,1,image_alt,style_suffix,2,3{dybanners}

 

 

 

 

Baráti tisztelettel: Kovács Zsolt Milán & Kossuth László