2006. július 1-től megszűnt az a lehetőség, hogy a vezető tisztségviselők munkaviszonyban lássák el vezetői feladataikat. A tilalom nem sokáig élt, a társasági törvény júniusi módosítása már fel is oldotta.

Amíg szabadságon voltam, jónéhány jogszabályt módosítottak, illetve fogadtak el a parlamentben. Jogszabályokat olvasni – különösen azokat, amelyek egyszerre több törvényt is módosítanak –azért nem olyan, mint mikor könyvet lapozgat az ember, a legizgalmasabb részeket ugyanis első olvasáskor nem biztos, hogy meg lehet találni. A legfontosabb tudnivalók, határidők pedig gyakran az „Átmeneti rendelkezések” között bújnak meg. Pontosan ezért vettem elő újra a cégtörvényt és más kapcsolódó jogszabályokat módosító 2007. évi LXI. törvényt.

A társasági törvényt módosító rendelkezések között lettem figyelmes ezekre a szakaszokra:

35. § (2) A Gt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.”

(3) A Gt. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

„(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.”

Emlékezzünk vissza, tavaly július 1-jén lépett hatályba az új társasági törvény, amelynek szintén 22. §-a kimondta, hogy a vezető tisztségviselő kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el vezetői feladatait. Az átmeneti szabályozás pedig úgy szólt, hogy a munkaviszonyban álló vezetők munkaviszonya ha a határozott idejű akkor a határozott idő lejártáig, ha határozatlan idejű, akkor még öt évig maradhat fenn.

Ehhez képest igazán jó hír, hogy szeptember 1-től mégis lehet munkaszerződése a vezető tisztségviselőnek, az igazi előrelépés pedig az, hogy úgy is rendelkezhet a társasági szerződés, hogy a betéti társaság egyedüli beltagja és az egyszemélyes kft. tagja is állhat munkaviszonyban a társaságnál.

Remélem, hogy az APEH és a bíróságok is megtalálják a módosított rendelkezéseket, ugyanis az APEH hosszú évek óta követett gyakorlata (függetlenül attól, hogy mi szerepel a társasági törvényben), hogy a vezető tisztségviselő csak akkor láthatja el feladatait munkaviszonyban, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak (illetve a munkáltató képviselőjének és a munkáltatói jogkör gyakorlójának) a személye elválik egymástól. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ellenőrzés során elvérzett az olyan munkaszerződés, amit a betéti társaság egyedüli beltagját foglalkoztatta. Nem állhatott munkaviszonyban a kft-nek minden ügyvezetője sem, és az olyan ügyvezetőt sem lehetett jogszerűen munkaszerződéssel foglalkoztatni, akinek 50 százaléknál nagyobb tulajdonosi részesedése volt a cégben. Ezt az álláspontot a bírósági gyakorlat is elfogadta, majd tavaly a társasági törvény egyértelművé tette, hogy vezetői feladat csak megbízási jogviszonyban látható el.

Hamar kiderült, hogy értelmetlen ez a tilalom, így szeptembertől azoknak kell nagyon odafigyelniük, akik 2006. július 1-jét követően lettek vezető tisztségviselők, előttük ugyanis megnyílik az út a munkaviszony felé. A bt. egyedüli beltagjának és az egyszemélyes kft. tagjának azonban nem lesz elegendő ehhez munkaszerződést kötnie, a társasági szerződését is módosítania kell.